KALENDÁRIUM

Május

Április

Március

NÉPSZOKÁSOK, JELES NAPOK

 

 A népszokás az ősi hiedelmekhez vallási és világi eseményekhez kapcsolódó ünnepi és köznapi alkalmak cselekvésrendje.

A néprajz általában két nagy csoportban foglalja össze a népszokásokat:

 1. A családi élethez tartozó népszokások: születés, házasság, halál.

2. A naptári évhez kapcsolódó jeles napok: tél, tavasz, nyár, ősz.

 1.A családi élethez tartozó népszokások

 - Születés. Az európai kultúrkörben az újszülött gyermek istenáldás volt. A keresztény hitben való nevelésükért a keresztszülők, népiesen szólva a komák és a komaasszonyok voltak a felelősek.

- A házasságkötéshez, mint az élet fontos fordulópontjához dalok, táncok kapcsolódtak. Illetve dramatizált életszerepek eljátszása tartozott. Ezek vidékenként változtak ugyan, de főbb mozzanatai az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók.

- A halál az élet természetes velejárója. A hozzátartozók végtisztességének legmegrázóbb népszokása a siratókban megénekelt búcsúztatás.

 2.A jeles napok

Azokat a napokat, amelyekhez valamely állandó szokás vagy hiedelem fűződik, a néprajz jeles napoknak nevezi.

 Az idő

Az ember ősidőktől kezdve szoros kapcsolatban élt a természettel. A tevékenységéhez szükséges idő meghatározását kezdetben természeti jelenségekhez kötötte: napkeltekor, délidőben, rügyfakadáskor, szüret után stb. Az időmérés legegyszerűbb eszköze a napóra volt, amelyet már az ókori kultúrákban is használtak.

A hold változásait is igen korán felismerték. A holdtöltétől holdtöltéig tartó 28 nap (holdnap) lett a hónap. A négy periódusból (újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed) lettek a hetek, mert 7 napból álltak. A hét napjainak jelzésére fából, bőrből, varrottasból készítettek tűzőnaptárt, amelyet 7 lyukkal láttak el.

 Kalendárium

A Gergely-naptár előtt meghatározó szerepe volt a napéjegyenlőségnek, a tavaszi, a nyári, őszi, téli napfordulónak. Ehhez kötötték a gazdasági, egyházi ünnepköröket is.

A nyomtatott naptár, a kalendárium kezdete a XVI. Század.

Hazánkban az első 1538-ban jelent meg.

A mozgó ünnepek – farsang, húsvét, pünkösd, úrnapja – nem dátumhoz kötött napok, hanem a holdidőszakhoz kapcsolódó ünnepek, ünnepkörök.

- Húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21. 9 követő legelső holdtölte utáni vasárnap. Dátuma évenként változik, márc.22. és ápr. 25. közé esik.

- Farsang vasárnap, hamvazószerda előtti vasárnapzárja a téli ünnepkört.

- Pünkösd, húsvét vasárnapja után a hetedik vasárnap (50. nap húsvét után)

- Úrnapja, a pünkösdtől számított második csütörtök

 Az évkezdés

-  A Gergely-naptár előtt a holdnaptár szerint az évkezdés Katalin napjához kötődött.

-  A kereszténység elterjedésével az egyházi év adventtal, Jézus születésének várásával kezdődik.

-  A Gergely-naptár az év kezdetét 1582-től, - Magyarországon 1587-től – január 1-jér teszi.

 A névünnepek egy-egy szent vagy vértanú hitéért vállalt önfeláldozásának megünneplése.

A szentek tisztelete a katolikus vallás velejárója, de az ezzel kapcsolatos szokásrendet, a munka tilalmát, a közösségi összejöveteleket, a napokhoz kapcsolt tennivalókat a faluban élő más vallásúak is tiszteletben tartották.

A Boldogasszony, Szűz Máriának, mint Magyarország védasszonyának népies elnevezése. A Boldogasszony napokat: Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sarlós, Nagy,-Kisboldogasszony szinte az egész magyar nyelvterület (a protestánsok is) ünnepelték.

 

Összeállította: Moldovánné Bényei Anna

 Forrás: Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz BP. 1980, Corvina

            Dömötör Tekla: Magyar népszokások Bp. 1977, Corvina

 

 

 KISKALENDÁRIUM

Május-Pünkösd hava

 

Május 1.

Májusfaállítás-A legények éjszaka vágták ki a fát, és május elsejére virradóra titokban állították fel a lányos házakhoz.A fát többnyire őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék.

Általában, minden lány kapott, nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt.Többnyire szalagokkal, virágokkal,teli üveg borral díszítették fel.A Nyugat-Dunántúlon, valamint a felvidéken a május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le.

Május 4. -Flórián napja

Flórián a tűzoltók,a tűzzel dolgozók védőszentje volt.Patrónusuknak tekintették más tűzzel dolgozó mesterek is: sörfőzők, fazekasok,kovácsok,pékek.kéményseprők.

Május 12. Pongrác, 13. -Szervác, 14. -Bonifác

Mindnyájan ókeresztény vértanuk voltak, akik hitükért haltak meg.Régi tapasztalat és megfigyelés szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hidegre fordulhat. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:

"Szervác, Pongrác, Bonifác mind a fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!"

Az uborkát, babot, paradicsomot többnyire a fagyosszentek után ültették.

Május 16.-Nepomuki Szent János napja

A gyónásititkot megőrző cseh vértanu ünnepe, akinek a szobra többnyire vizek közelében áll. A hajósok, dereglyések, hídvámosok,vízimolnárok védőszentje volt.Tiszteletére valóságos vizi körmeneteket rendeztek.

Május 25. - Orbán napja

Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa.Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel.

 

 

ÁPRILIS-SZENT GYÖRGY HAVA

 

 Április 1.

 E napon ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyermekeket tréfálták meg.

 

„ Április bolondja, május szamara

Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra:

Féltizenkettő, bolond mind a kettő!”

 

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne bőséges a termés.

 

Április 24. – Szent György napja

 Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.

Az állatok e napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek előidézni.

Ez a nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben.

E napot a néphit, rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés., amit a tejhaszon érdekében végeztek.

Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

Időjárásjósló hiedelmek:        - ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.

-         az e nap előtti mennydörgés a bő termés előjele

 Április 25. – Márk napja

 Márk evangélista ünnepe. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés, amelyet általában Márk napjának délelőttjén tartottak. Mise után a hívek kivonultak egy közeli búzaföldre ahol a pap megszentelte a vetést. A szertartás végén mindenki vitt haza a megszentelt búzaszálakból.

 Nagyböjt, Húsvét

 

 A nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják.

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.

A húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21. ) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

A nagyböjt első napjának – hamvazószerda elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise után a pap az elmúlt évi barka hamuját megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára: „Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk!”

Böjt idején tilos volt a lakodalom, bálok, mindenféle zenés, hangos mulatság.

Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni.

Jellegzetes ételeket ettek, ilyen a cibereleves.

 Virágvasárnap

  Barkaszentelés

 Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti ún. virágvasárnap. A szentelt pálmát nálunk a barka helyettesíti.

A szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is.. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek, és a bolhák, a tojásból nem kelne ki a csirke.

 Kiszehajtás, villőzés

 

Virágvasárnapi jellegzetes leányszokás. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégették.. A bábu  a különbözőmagyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.

 Nagyhét

 A nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. A nagyhét jeles apjai: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.

 Nagycsütörtök

Ekkor megszűnik a harangozás: „ a harangok Rómába mennek” – a közismert szólás szerint, s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra.

E napot zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor a jó termés reményében spenótot, csalánt főztek.

 Nagypéntek

Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Az e napi körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta szokássá váltak. A nagypénteket különösen szerencsétlen napnak tartották. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat.Pl. nem sütöttek kenyeret,, mert az kővé válna. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe belecsap a villám. Nem fontak, nem szőttek. A tilalmak elsősorban a női munkákra vonatkoztak.

Betegségelhárító, tisztító, termékenyvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség.

 Nagyszombat

A nagyhét jellegzetessége a nagytakarítás. Ezzel volt kapcsolatos a nagyszombati féregűzés is.. A ma is közismert és gyakorolt húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki. E napon véget ér a 40 napos böjt. A nap legfontosabb eseményei közé tartozik a keresztelővíz-és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenet.

 

Húsvétvasárnap

 

 Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását.. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódik. A böjti tilalom után ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni. Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka.

A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés. A katolikusok a húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még a bort is szentelni viszik a templomba.

Az ünnep szinte áldozati jellegű eledele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A legrégibb húsvéti eledel közé tartozik a tojás, ami az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet jellegzetes húsvéti étele.

 

Húsvéthétfő

 Locsolás

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ami utal a locsolás egykori módjára, hogy gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vizel leöntötték őket. Eredete szerint a keresztelésre, részint arra a legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyikat.

A locsolás jutalma a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységi szimbólum. A tojást hozó húsvéti nyúl hagyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el.

 Fehérvasárnap

 E nap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja.. Elnevezése onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat. E nap jellegzetes szokása volt a komálás, mátkálás, a fiatalok (a lányok és legények, de főként lányok ) szertartásos barátságkötése, amit tojás- vagy komatál cserével pecsételtek meg. A barátság néha a férjhezmenetelig tartott, de egész életre szólhatott.

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA

 

 Hamvazószerda

  Jézus negyvennapi böjtölésének kezdete, amely hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart.

A középkorban a böjti fegyelem még igen szigorú volt. A hamvazószerda a szigorú böjti napok egyike. Napjában egyszer ettek kenyeret, száraz gyümölcsből és korpából főzött „kiszelevest”. Böjti időszakban zsírral nem főztek. A templomban a pap ezen a napon a múlt évi szentelt barkahamujával-mint a bűnbánat és a mulandó élet szimbólumával-keresztet rajzol a hamvazkodó homlokára, miközben ezeket a szavakat mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!

 Március 12. – Gergely napja

 Gergely-járás. A régi Julianus naptár szerint ez volt a tavasz első napja. A bencés szerzetes, Nagy Szent Gergely, a gregorián énekeket rendszerező, s részben összegyűjtő pápa, az iskola és a diákok védőszentje.. Az iskoláskorú gyerekek szerte Európában házról házra járva, jelmezekbe öltözve történeteket játszottak el.

Ez a népszokás adománygyűjtő és diáktoborzó alkalom volt. Helyenként a Balázs-járás (febr.3.) és a Gergely-járás (márc.12) alkalmain összegyűjtött ajándékokat járandóságként a kántortanítók kapták meg.

Kodály Zoltán a Gergely-járás c. egynemű kari művében dolgozta fel a szájhagyományokban őrzött legrégibb Gergely-járó énekeket.

 „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján,

Régi szokás szerint, menjünk isten szerint iskolába.”

 Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott.

A magyar nyelvterületen jó ismert szólás: Megrázza még szakállát Gergely, vagyis előfordul. Hogy ezen a napon havazik. Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.

 Március 18. – Sándor napja

 Kedvelt névünnep. A bukovinai magyarok ezt a napot a zab és az árpa vetőnapjának tartották.

 Március 19. – József napja

 A gyermek Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsnak, Józsefnek az ünnepe. E nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik

A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek), szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, a tavasz első napjának ünnepe. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.

Időjárás-és termésjóslás is fűződik ehhez a naphoz, sőt haláljóslás is.

Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.. Az Ipoly menti falvakban az e napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják.” Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor”.

 Március 21. – Benedek napja

 A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Ilyenkor zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak.

 Mindhárom jeles napra vonatkozik a következő időjárási regula: 

„Sándor, József, Benedek,

Zsákban hozzák a meleget!”

 

 Az összeállítást készítette: Moldovánné Bényei Anna

 Forrás: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Bp. 1997, Planétás